Idézet:

Somvirág, somvirág, aranysárga a világ. / Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó: / fűzfasípot faragni, fűzfalóval lovazni, /


árkon-bokron átal, háton hátizsákkal, / menni, mendegélni, este hazatérni: / fűzfalovam kocogva, fűzfasípom tutogva, /


somvirággal, kakukkfűvel, kakukkszóval, tele szívvel.


(Kányádi Sándor)

2011. augusztus 29., hétfő

Tihanyi szobrok



 Sok művész alkotott Tihanyban, például itt van Borsos Miklós legendásan szép kertje, legkedvesebb szobraival. Véletlenül bukkantunk a kis térre, Borsos Miklós tér, majdnem szemben a Tourinform irodával, igazi kis oázis, szépen parkosítva sok levendulával természetesen, és a művész alkotása,  a Primavera.



Az apátság előtt szinte fénylik a nagy napsütésben a Tihanyi Apátságot alapító I. András és feleségének a kijevi Anasztáziának kőszobra.


Az apátság előtt Varga Imre szobra az alapító I András királyt ábrázolja.


1926-tól kezdve az Attila dombon épült meg az ország legszebb 20. századi Kálváriája: a bronz domborműves kőből készült stációkat a történelmi Magyarország vármegyéinek és királyi városainak nevében állították fel. A Kálvária építményeit 1960-ban lerombolták. 1992-ben kezdték el újjáépíteni, most ilyen...
(Sátoraljaújhelyen volt/van hasonló Kálvária)


A Kálvária mellett a Visszhang utca végén egy szobor emlékeztet a jeles költők által is megénekelt tihanyi Echora. Tényleg hallani a visszhangot! Állítólag akár 15 tagú mondást is elismétel.
Csokonai Vitéz Mihály
A TIHANYI EKHÓHOZ
Óh, Tihannak ríjjadó leánya!
Szállj ki szent hegyed közüű.
Ím, kit a sors eddig annyit hánya,
Partod ellenébe űl.
Itt a halvány holdnak fényén
Jajgat és sír elpusztúlt reményén
Egy magános árva szív.
Egy magános árva szív.
...

Ez is egyedi alkotás...



2011. augusztus 22., hétfő

Tihany, Lóczy Lajos gejzírösvény

 A Belső-tó és a távolban a Balaton víztükre az Aranyház gejzírkúp tetejéről

Tihany látnivalóit nemcsak az apátság és a körülötte lévő Ősközség jelentik, a félsziget nagyobb része ma is gyönyörű, túrázásra kiválóan alkalmas természeti környezet. A legszebb helyeket, látnivalókat fűzték fel a

Lóczy Lajos gejzír-ösvény mentén.

A sétaút természetesen szakaszonként is bejárható, mi próbáltunk  egy kisebb részéből  körutat csinálni. Ez főleg a hegycsúcsok, gejzírkúpok mentén halad. 
Érdemes  az új látogató központnál kezdeni a kirándulást. Itt lehet parkolni és bent a 
filmvetítés  mutatja be a félsziget kialakulását, megismerhetjük azt a vulkáni tevékenységet, melynek folyamán kialakult a mai tájkép, a gejzírkúpok, kecskekörmök eredetét szemléletes, interaktív, gyerekek számára is érthető kiállítás mutatja be.

1952-ben itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete, 2003-ban az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek.

A félsziget alapját a Pannon-tenger üledékei, homok és agyagrétegek alkotják (ebből mosta ki a Balaton egykor a Congeria-kagylók héját, melyeket kecskekörömként ismerünk).
A pannon üledék fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, melyek a a több millió évvel ezelőtti intenzív vulkanikus működés eredményei. A félsziget peremén végigfutó magaslatok az egykori kalderaperemek maradványai, a kráterek helyén kialakult lefolyástalan medencékben tavak jöttek létre. A bazalttufa rétegek formagazdagságát a kéregmozgások és az erózió együttesen okozták A tűzhányókat később hévforrások követték, melyek felfelé áramolva a mészkőből és homokkőből karbonátot, kovát oldottak ki és raktak le. Így alakultak ki a gejziritek, a félsziget híres gejzírkúpjai. Régen 150-nél is több volt, mostanra kb 60-80 van. A gejzirit ellenállóbb, mint a bazalttufa, így a legmagasabb részei a félszigetnek azok a részei maradtak, melyeket sapkaként forrásmészkő borít: Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, de a bencés apátság épülete is ilyen gejzirit tömbre épült.

A Csúcs-hegyről a kilátás keleti és nyugati irányba

Tourinform irodában lehet beszerezni az apátsággal szemben ingyenes füzetkét a tanösvény térképével és sok hasznos infoval.


Az ürge mező déli végétől indultunk a gejzírmező felé, tábla is jelzi az Aranyház gejzírkúpot. Kb 3 millió évvel ezelőtt a bazaltvulkánosság utóműködése során itt működött a legtöbb hévforrás. A forráskúpok közül a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a rátelepedett sárga színű zuzmótól kapta. Kicsit benőtte az erdő őket, de érdemes felmászni a sziklákra, csodás a kilátás róluk!
Gejzírkúp
 A távolban a Köröshegyi-völgyhidat lehet látni, ha sikerül a lombok között kikukkantani.

Árnyas fák alatt vezetett az út a túra első szakaszában

Jól jelzett ösvényen lehet haladni, egy ideig déli irányba, majd a félsziget széle mentén észak-nyugatra fordul az út, egészen a Csúcs-hegyig. A túra ezen szakasza árnyas fák alatt vezet, alig látni ki a lombok közül, csak ritkán lehet megpillantani a víztükröt.

A Nyereg-tetőn




Zuzmó a gejzírkúpon


A következő szakasz a Csúcs-hegy (a félsziget legmagasabb pontja, 232 m), Nyereg-tető, Apáti-hegy (216m), szerintünk sokkal szebb, már csak a kilátás miatt is. Itt inkább szubmediterrán jellegű, köves, sziklás gyepek, alacsonyabb bokrok, sok cserszömörce a jellemző. És persze a kifogyhatatlan kabóca cirpelés, a délszaki klíma hatására a hazánkban ritka nagytermetű óriás énekes kabócák nagy számban élnek itt: óriás énekes kabóca (Tibicina haematodes) és a  mannakabóca (Cicada orni).

Kabócák

Az Apáti hegy után kelet felé, majd déli irányba kanyarodtunk, a régi levendulás mellett, majd újból kelet felé szőlőültetvények között haladva értük el a Belső-tót.
Ha nagy a meleg, érdemesebb ebből az irányból indulni, így a reggeli hűvösebb időben járjuk be a naposabb részeket és mire nagyon tűz a nap, addigra már bent járunk a lombok alatt. Következőleg majd így megyünk!


Sok lepkét, virágot láttunk.

2011. augusztus 21., vasárnap

Tihanyi Apátság


Korzenszky Richárd ajánlása a templomot megtekintő látogatóknak:

"Találjon megnyugvást és békét mindenki, aki betér ebbe az Isten-házába! Álljon meg csodálattal azok műve előtt, akik a műalkotásokat létrehozták és megőrizték! Vigye magával a szépségnek élményét, amely azt hirdeti ezen a helyen is, hogy több és nagyobb a világ annál, mint amit szemünkkel láthatunk.

Béke az érkezőnek, áldás a távozónak!"

A templom  toronypárja közti oromzat fülkéiben Szent Ányos és Szűz Mária szobrai, 
akiknek tiszteletére a templomot szentelték.

A Tihanyi bencés monostort I. András király alapította 1055-ben, III. Henrik német császár feletti győzelmét megörökítendő. Itt alakíttatta ki családi sírboltját és bencés szerzeteseket telepített ide. Ez idő tájt felesége, Anasztázia, kijevi hercegnő révén bazilita szerzetesek is jöttek, akik  Tihanyban az Óvár keleti sziklafalába vájt cellákban telepedtek le (ezek a barátlakások  ma is láthatók).


A király testvérével, Bélával folytatott harc közben nem sokára meghalt és akaratához híven itt temették el 1060-ban. Sírja az egyetlen az Árpád-házi királyok közül, amely a mai napig az eredeti helyén található.
Az apátság épülete Füredről

Az apátság alapító okirata pedig legrégibb hiteles írásos oklevelünk és egyben magyar nyelvemlékünk, mely 58 magyar szót, 9 képzőt és ragot tartalmaz. Híressé vált idézete: Feheruuaru rea meneh hodu utu rea  -  azaz A Fehérvárra menő hadiútra. Néhány magyar szó az oklevélből: árok, bokor, fa fekete, három, homok, kert, mező, sziget, tó, vár, vásár, stb. Az oklevél másolata az altemplomban megtekinthető, az eredeti Pannonhalmán található.


Az oltárképen Szent Ányos látható, aki Orleans püspökeként imáival megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, tiszteletét a francia uralkodók évszázadokon át ápolták. Hazánkba tisztelete valószínűleg I András felesége révén került, akinek lánytestvére francia királynő volt. A főoltár oszlopai között a rendalapító Szent Benedek és nővére Szent Skolasztika, valamint Szent István és Szent László magyar királyok szobrait helyezték el. A templom főkapuja felett valamint két külön oldalsó oltáron is megtalálható a rendalapító és nővérének szobrai.

A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor a 16.-17. században végvárrá vált és a Dunántúlon talán egyedülállóan, egy napra sem került török kézre.  A háború után a királyi kamara a felszabadított területeken álló birtokokat csak ún. fegyverváltság kifizetése után adta vissza egykori tulajdonosainak, amelyet a magyar bencés rend akkor nem tudott megfizetni, így az apátság osztrák bencések tulajdona lett, és csak 1716-ban került vissza  a pannonhalmi apátság tulajdonába. Közben 1702-ben a szabadságharc idején az osztrákok felrobbantották a tihanyi várat, melyből csak az altemplom maradt meg, az eredeti együttes szinte nyomtalanul eltűnt. 

A ma látható barokk templom és kolostor szárny 1719 és 1754 között épült. A templom belső  fából faragott aranyozott szobrai a közép-európai barokk művészet kiváló alkotásai, nagyrészt a tiroli származású Sebastian Stulhoff munkái.

Lotz Károly: Szentháromság

A templom mennyezeti freskói az 1889-s nagy felújítás során készültek, melyre a kor 3 jeles festőjét kérték fel:  Deák-Ébner Lajost, Székely Bertalant  és Lotz Károlyt.


Lécs Ágoston apát monogramja az apát címerével. Az Ő nevéhez fűződik az apátság 18. századi újjáépítése.
(Augustinus Lécs Abbas Tihaniensis)


Szent Jeromos szobra a szószék oldalán.

Az orgona

A templommal szemben új látogató központ épült, itt lehet jegyet venni, mellyel megtekinthető a templom, az altemplom és a múzeum. Először érdemes itt egy kis filmet megnézni az apátság történetéről, a szerzetesi életről. Ezenkívül könyvek, ismertetők is vásárolhatók itt, jó ha van nálunk egy amikor végignézzük a templom belsőt, hisz ismerve az egyes oltárokat tartalmasabb látogatást tehetünk. Befelé haladva először  a Lourdesi Mária -oltár és a Keresztelő-kút, majd a Szt Benedek és Szt Skolasztika oltárok, a szószék és a Máriacelli és Jézus szíve-oltárok vannak. A Máriacelli oltár jobb oldali angyalához fűződik az a legenda, hogy benne Stulhoff Sebestyén korán elhalt kedvesének arcvonásait örökítette meg.

A román kori altemplom

A múzeumban érdekes kiállítás látható, többek között egy szoba az utolsó magyar uralkodó emlékére: IV. Károly és felesége Zita királynő 1921. október 26-31 között itt töltötte utolsó magyarországi napjait, mielőtt az antant Madeira szigetére száműzte őket.


"A templom és a művészet elválaszthatatlanul összetartozik. A templom nem csupán művészettörténeti emlék. A templom messziről figyelmeztető látvány, hogy a földről tekintsünk föl az égre. Belső tér, amely embereket gyűjt össze. Embereket, akik látni akarják a szépet. Embereket, akik keresik a csendességet. Embereket, akik föl akarják emelni a szívüket." Korzenszky Richárd szavaival kívánok tartalmas látogatást.

2011. augusztus 15., hétfő

A Zala-völgyi kerékpárút Bagodtól Zalalövőig.


A kerékpárút építését a Zalalövő-Bagod vasútvonal korszerűsítése tette lehetővé, aminek során a vasúti pályát új nyomvonalon fektették le. Az így üresen maradt alépítményen épült meg a kerékpárút. A 12 kilométeres szakaszt 2006 júliusában adták át.
A kerékpárút vonala a Zala folyót követi virágzó mezők, szőlőhegyek, erdők övezte dombok között. Az egyenes és enyhe emelkedéssekkel a kerékpárút könnyen járható családbarát útszakasz. Legtöbb helyen van korlát.
  
Az első pihenő Zalaszentgyörgynél, ahol egy hangulatos kerékpáros pihenőt és játszóteret is kialakítottak. Padok, asztal, fedett helyen, és tűzrakási lehetőség, illetve nem messze ettől egy Fagyozóhoz is épült lejárat.
 
Kerékpárút mentén gyakran láthatunk legelésző állatokat a réten illetve a házaknál kialakított karámokban. Gyönyörködhetünk a gólyák méltóságot sugárzó látványában is. 




Zalacsébet elhagyva feltétlen térjünk be a Zala folyó partján lévő Malom-tanyára. Szabolcs Péter szobrászművész birtoka egy elvarázsolt hely. A kapun belépve magával ragad az udvar szobrokkal teli látványa a virágok között. Ha időnk engedi az állandó kiállítást is érdemes megtekinteni. 




És a fűzfák övezte Zala folyó, melynek medre a malom épület tövénél kanyarog. Romantikus hellyé varázsolva e birtokot, itt szállás és vendéglátás is igénybe vehető. 

Valamint ha kell, segítség a kerékpárosoknak.




Innen és több helyen a kerékpárutat, árnyékot adó fák és bokrok övezik. Néhol úgy összenőve, hogy szinte alagútban érezzük magunkat. 








A kerékpárút végénél Zalalövő-patakaljánál érdemes balra egy kis kerülőt tenni. Kis hídon átkelve a folyó felett a Vízimalom panzió felé. 
Sajnos a panzió zárva, pedig néhány évvel ezelőtt felújították és hangulatos berendezéssel látták el.

 

A Göcsej és Őrség határán fekvő Zalalövő is sok látnivalót kínál, hangulatos főtere, tájház, romai kori emlékek és a szép környezetben található Borostyán tó.

Tökéletes akkor lenne ez a kerékpárút, ha Zalaegerszegtől indulna és egészen Őriszentpéterig haladna.
Talán majd egyszer…….

2011. augusztus 11., csütörtök

Döbrönte - Ganna

A két település külön település, bár egymás mellett találhatók, egy sétaút köti össze őket, a mókust egy ilyen séta során kaptam lencsevégre,

 s közös bennük, hogy zsákfalvak, s a Bakonyalján találhatók. Döbröntéről már jelzéses utak indulnak az  erdőkbe. Gannáról pedig átmehetünk gyalog Magyarpolányba.

Ganna nevezetessége az Esterházyak Mauzóleuma:


Nagyon szép svábházak találhatók a faluban, sokat felújítottak, van amelyik gazdára vár. Sok házban vendégházat rendeztek be.






Lakóikat kitelepítették, talán ennek is köszönhető, ami nekem csodának számított, hogy az elhagyott sírok köveit felszedték, s nem dobálták el, hanem a temető kerítései mellett sorban felállították őket.


A fotókon látszik, hogy nem egy alkalommal készültek, visszatérő látogatók vagyunk itt. Ez köszönhető a Bodzás Vendégház tulajdonosainak, háziasszonyának

S Gannáról már látható Döbrönte, s híres nevezetessége a Szarvaskő vár:


 S a távolban ott a Somló.

 


S  a leglényegesebb, ha Pápáról autóval Veszprém-Városlőd felé haladunk  a várostól 12 km-re megtalálhatók a falvak!